- Tánctudományi Portál - a Tánctudomány és Tánckutatás hivatalos magyarországi oldala
Levél a Tánctudományi Társaságnak
A Tánc Világnapja 2005

A Tánc világnapjára

Mostanában szeretjük ünneppé avatni az emlékezést.
Nem a magunkét, hanem az emberiség történeti emlékezetét, mert úgy érezzük, hogy múlt megkérdezése nélkül nincs igazi válasz a jelen kérdéseire, és nem tudjuk, hogy hol tartunk. Különösen áll ez a művészetekre. Az utóbbi évtizedekben szinte minden szakma, minden társadalmi szféra, minden művészet kezd erre ráébredni, és magának világnapot választani, amelynek az alapgondolata a közösségi érzés, az egyetértés. Ezt ma globális konszenzusnak mondanánk, ami egy negyed századdal ezelőtt, pontosabban 1981 nyarán még nem volt divat. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Táncbizottságának madridi ülésén azonban mégis felmerült a kérdés, hogy vajon miért nincs a táncnak is világnapja, ami gondolatilag és érzelmileg összefogná a nemzetközi tánctársadalmat. Hosszas eszmecserék után J. G. Noverre – a nagy táncreformátor - születésnapja mellett döntöttünk, ami április 29-én van. Érdemes visszalapozni arra, amit írt, nevezetesen, hogy ne csak táncoljunk, hanem közöljünk is valamit a mozdulatokkal, legyen a balettnek mondanivalója. Azt is mondta, hogy ne a műsorfüzetben magyarázzuk meg azt, amit közölni akarunk – ha van üzenetünk, - hanem legyen a balett olvasás nélkül is érthető.
A Tánc Világnapjának azonban van egy másik üzenete is, különösen az úgynevezett modern vagy kortárstánc korában. Fogadjuk el azt, hogy mindenki más, mint a többi, hogy nincs két egyforma ember, két egyforma táncos a világon és, hogy ettől a sokféleségtől lesz a világ izgalmas, érdekes és gazdag. És ebben a tarka világban a tánc tudományos vizsgálata a Tánctudományi Társaság feladata. A világnap madridi gondolatában még az is benne van, hogy ki kell emelni a táncot abból a kissé mellőzött helyzetből, amelyben számos ország tartja. Ez persze azt is jelenti, hogy a kormányok ne csak dicsérő szavakkal becsüljék meg, hanem komoly anyagi támogatással is, mert a tánc a legemberibb művészet, hiszen nem kell hozzá semmilyen eszköz – se vászon, se ecset, se kő se agyag, se hangszer, se betű, - hanem csupán maga az ember. És ha a táncot értékeljük, akkor ez embert értékeljük. És a tánctudománynak ez is feladata.

Budapest, 2005. április


Dr. Dienes Gedeon
Magyar Tánctudományi Társaság
tiszteletbeli elnöke

szabadon terjeszthető dokumentum
>>> itt letölthető<<<

 

Levél a Tánctudományi Társaságnak
copyright:
www.magyartanctudomany.hu
Magyar Tánctudományi Társaság
1014 Budapest, Színház u. 1-3.



További Információ:
Fenyves Márk
elnök - képviselő
MMS-Mozdulatművészeti Stúdió 1077 Budapest, Rottenbiller u. 31.
e-mail: postmaster@magyartanctudomany.hu



az oldalt készítette: Fenyves Márk
Utolsó fissítés: 2005-04-29

copyright: www.magyartanctudomany.hu